Beszoktatás (adaptáció)

A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamata során a kisgyermeknevelő tovább építi a bizalmi kapcsolatot, melyet a családlátogatás alkalmával megalapozott. Ez idő alatt is minden kérdésre választ nyújt és a bölcsődei nevelés tartalmát átbeszéli a szülővel. A beszoktatás ideje két hét, de ez a gyermek egyéni reakciójától és a szülők igényét figyelembe véve lehet rövidebb is. A beszoktatást a gyermek saját kisgyermeknevelője végzi.

Bölcsődénkben erősítjük a szülőt abban, hogy a pozitív kommunikáció mennyire fontos, hogy a gyermeket ne érje váratlanul semmi. Ahogy mi felnőttek, úgy a gyerekek is tartanak, félnek az ismeretlentől, ezért fontosnak tartjuk, hogy a szülő gyakran és alaposan beszélgessen a bölcsődei életről a gyermekével. Általában kérjük, hogy hozzanak magukkal alvós plüss állatot, takarót, rongyit. Ennek nagyon nagy jelentősége van ilyenkor, ez az otthon illata. A beszoktatás alatt a nehézségekről és a pozitívumokról is tájékoztatást adunk. Fontos, hogy mindent átbeszéljünk és együttműködjünk a szülővel.

Az első héten a gyermekek a környezettel és a személyekkel ismerkednek. A gyermek szükségleteinek bölcsődében történő kielégítését az édesanya végzi. Ebben az időszakban a kisgyermeknevelő megfigyelő, érdeklődő, figyeli a gyermek reakcióit. Fokozatosan átveszi az édesanyától a gondozási feladatokat az első hét végére. /Az édesanya jelenlétében/ A második héttől az édesanya távollétei egyre hosszabbak lesznek és a hét végére a gyermek egész napját a bölcsődében tölti.

A reggeli elválás nehéz a gyermeknek és a szülőnek is. Sokszor az anyukának nagyon nagy segítség, hogy a kisgyermeknevelő tapasztalatával tanácsot ad, segít kezelni neki is az új helyzetet.

Az alkalmazkodás kezdeti időszakában természetes jelenség, ha a gyermek viselkedése átmenetileg megváltozik a megszokotthoz képest. Lehet, hogy amikor először a bölcsődében marad az édesanyja nélkül heves sírásba, tiltakozásba tör ki, de az is lehet, hogy ez csak pár hét elteltével jelentkezik .Ez a magatartásváltozás, teljesen normális, aggodalomra nem ad okot. Előfordulhat, hogy az eddig szobatiszta gyermek visszaesik a szobatisztaságban, vagy nem fogad el ételt, dacos lesz, nehezebben alszik el, vagy éjjel többször felébred, felsír stb. Így fogadja el az új környezetet.

Ezek a nehézségek az elfogadás folyamata során – ahogy a gyermek megtapasztalja, hogy jó helyen van, ugyan úgy szeretik, gondoskodnak róla, nem vesztette el a szeretet személyt – fokozatosan oldódnak és egy, két hónapon belül megszűnnek.